Az egyik előző bejegyzésben írtam, hogy szeretném a klikkeres tanítás összes formáját kipróbálni a #100tricks100days program során. Általában a klikkerről korábban már elég hosszan írtam, most csak ismétlésként a tanítás formái:

  • megvezetés - jutalommal (kaja, játék) vezetem a kutyát
  • célkövetés - a megvezetés továbbfejlesztett változata, ahol a kutya egy céltárgyat, például pálcát követ. Az előnye a megvezetéshez képest, hogy a kutya jobban oda tud figyelni a feladatra, nem csak a "kajakajakajakajakaja" jár a fejében. A céltárgy nemcsak pálca lehet, hanem akár egy egérpad is, amire a kutyának rá kell lépnie.
  • elkapás - kivárom, hogy spontán, magától hajtsa végre a cselekvést, és arra klikkelek
  • modellezés - a feladatnak megfelelően alakítom a környezetet, például tolatásnál folyosót építek
  • utánzás - egy már képzett kutya segítségével veszem rá, hogy elvégezze a feladatot, erre jó példa egy akadály leküzdése vagy az ugatás tanítása
  • formálás - itt csak a klikkerrel kommunikálok a kutyával, és hagyom, hogy magától jöjjön rá a feladatra

 Egy korábbi trükk: átugrás a másik kutya felett

A Facebookon elérhető lista alapján néhány trükktipp a különböző tanítási formákhoz:

  • megvezetés: forgás, körözés a gazda körül, kenguru, kukucs (átbújás lábak között, és felnéz)
  • célkövetés: kúszás, bukfenc, láb között szlalom, nyolcas, lábak keresztbe, villanykapcsolás, irányba küldés post-itekkel
  • elkapás: megrázás, nyújtózás, puszi, néma ugatás
  • modellezés: tolatás, láb felett átugrás
  • utánzás: ugatás, akadály átugrás, átbújás valami alatt, kúszó
  • formálás: fatörzsre felugrás, labda lökés, irányba nézések, zokni lehúzás, ajtó becsukás, tárgy vödörbe rakása

A felsorolásból talán látszik, hogy általában a megvezetést, a célkövetést és a formálást használjuk a tanítás során. Sok trükknél azonban nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy az most ilyen vagy olyan. Hiszen a láb felett átugrás csak részben modellezés (pl. falnak támasztom a lábam, hogy a kutya ne tudja kikerülni), részben megvezetést is használok, hogy rávegyem a kutyát a lábam átugrására. A célkövetésnél pedig jellemzően formálással tanítom meg a kutyának a céltárgy (pálca, egérpad, post-it) érintését.

Alapvetően a lényeg az, hogy a kutya és mi is élvezzük a tanítást, és ha az egyik módszer megbukott, akkor ne féljünk máshogy nekifutni a feladatnak. Szép dolog a formálás, de ha nem megy, akkor nem muszáj erőltetni, mert lehet, hogy máshogy is rá tudjuk venni a kutyát a kívánt feladatra. Jó szórakozást! :)