Kipróbáltam, egyedül hagytam a lakásban. Belőttem a webkamerát, leültem a földre az előszobában, megvártam, hogy elfoglalja magát a ketrecben, aztán felálltam, cipőt ki a szekrényből, és kimentem a lakásból.

Pár másodpercig az ajtót nézte, aztán rápisilt a pelenkára, bement a ketrecbe, majd kijött, és kiment a képből (eltűnt a fürdő felé vezető 1,5méteres folyosón.) Egy darabig kint ácsorogtam a lakás mellett, és hallgattam, hogy van-e hangja, de semmit nem hallottam a szomszédban kiabáló arab családtól (jól jel, akkor talán a szomszédok elnyomják a kutya hangját, ha ugat.) Lesétáltam a földszintre, majd vissza, a kutya továbbra is pont azon a részen volt, ahova nem láttam rá. Sejtettem, hogy fekszik, mert ha hisztizik, akkor fel-alá ugrál a kerítés előtt vagy a ketrecben, úgyhogy hang nélkül is elég könnyen fel lehet ismerni, ha elégedetlen. :)

Mikor beléptem, akkor láttam, hogy azon a párnán fekszik, amin előtte ott ücsörögtem mellette. :) Valószínűleg megnyugtatta, hogy érezte a szagom, úgyhogy legközelebb is ott fogom hagyni. Persze rögtön szaladt, ahogy észrevett. :) Kb. 5 percet volt egyedül, fokozatosan haladunk, holnap már talán a boltba is eljutok.